Alsáni Bálint a 14. század második felének egyik nagy befolyású magyar főpapja volt. Pécs püspökeként a királyi udvarban is fontos szerepet kapott: több alkalommal járt Itáliában a király megbízásából. 1381-ben a Magyar Királyságot képviselte a Velencével folytatott háborút lezáró torinói béketárgyalásokon. Néhány évvel később bíborossá nevezték ki, miközben továbbra is a pécsi egyházmegye élén állt.
Alsántól Bolognáig
Alsáni Bálint 1330 körül született Alsán. Gyermekkoráról és családjáról kevés adat maradt fenn. Tanulmányait Bolognában folytatta, ahol egyházjogot tanult. Hazatérése után gyorsan emelkedett az egyházi ranglétrán. 1352-ben már veszprémi kanonok, egy évvel később pedig esztergomi olvasókanonok volt.
Ezt követően került közelebb I. (Nagy) Lajos király udvarához. 1373 és 1376 között a király alkancellárjaként dolgozott. A tisztség révén közvetlenül részt vett az ország kormányzásának ügyeiben.
Pécs püspöke lett, miközben továbbra is szoros kapcsolatban maradt a királyi udvarral. Korábbi kancelláriai tapasztalatai és politikai befolyása miatt Nagy Lajos fontos küldetéssel bízta meg: Itáliában tárgyalt a király megbízásából.
Háború Velencével
A Magyar Királyság és a Velencei Köztársaság között a 14. században többször került sor fegyveres összecsapásra. A konfliktus középpontjában Dalmácia és az Adriai-tenger térségének ellenőrzése állt. I. Lajos 1358-ban a zárai békével jelentős sikert ért el: Velence lemondott Dalmácia feletti fennhatóságáról, így a dalmáciai városok magyar uralom alá kerültek.
A szembenállás azonban nem ért véget. A következő évtizedekben Velence igyekezett visszaszerezni korábbi pozícióit, míg Nagy Lajos a magyar jelenlét megőrzésére törekedett. 1378-ban újabb háború tört ki. Velence ellen Genovával és Padovával szövetségben lépett fel. A küzdelem az úgynevezett chioggiai háború részévé vált, amelyben Genova egy időre magát Velencét is komolyan fenyegette.
A háború végül diplomáciai rendezéshez vezetett. 1381-ben Torinóban megszületett a béke, amely Magyarország számára kedvező feltételeket biztosított. Velence elismerte a magyar dalmáciai pozíciókat, és évi 7000 arany fizetését is vállalta. A megállapodás lezárta a két hatalom újabb háborúját.
A béketárgyalásokon a magyar küldöttség tagjaként Alsáni Bálint pécsi püspök is részt vett.
A béke egyik érdekes következménye volt, hogy Velence átadta a városban őrzött Remete Szent Pál-ereklyét. Ennek átvételére 1381 őszén Alsáni Bálint és Horváti Pál zágrábi püspök utazott Velencébe. A relikviát később a budaszentlőrinci pálos kolostorba vitték.
Trónviszályok között
I. (Nagy) Lajos 1382-ben bekövetkezett halála után új korszak kezdődött. A trónra lánya, Mária került, a tényleges hatalom körül azonban hamarosan komoly küzdelmek alakultak ki.
Alsáni Bálint Mária és anyja, Erzsébet királyné politikai köréhez tartozott. Erzsébet őt nevezte ki főkancellárrá, miközben az országban egyre élesebbé váltak a trón körüli ellentétek.
A királynék hatalma azonban nem volt zavartalan. A délvidéki főurak egy része szembefordult velük, majd 1385-ben II. Károly került a magyar trónra. A következő években fogság, fegyveres harc és újabb trónviszály követte egymást. Alsáni ebben a politikai válságban is az udvar meghatározó emberei közé tartozott.
Bíboros Pécsen
1384-ben VI. Orbán pápa bíborossá nevezte ki. Ezzel Alsáni Bálint a magyar egyházi elit legmagasabb szintjére került. Pécsi püspöki tisztségét továbbra is megtartotta, így egyszerre volt a pécsi egyházmegye vezetője és a bíborosi kollégium tagja.
Püspöki birtokain is maradandó nyomot hagyott. Szászváron az 1370-es évek második felében kápolnát és udvarházat építtetett.
A Nagy Lajos halála után következő zavaros években az udvarházat várfallal és toronnyal erősítették meg. A későbbi Szászvári Várkastély központi épülete ebből a püspöki rezidenciából alakult ki.
Alsáni Bálint 1408. november 19-én halt meg Pécsett. A pécsi székesegyházban temették el. Sírkövének eredetije ma a Dóm Kőtárban látható, Szászváron pedig a sírkő másolata őrzi az emlékét.
Több mint három évtizeden át állt a pécsi egyházmegye élén, miközben a Magyar Királyság fontos politikai és diplomáciai ügyeiben is szerepet kapott. A királyi kancelláriától a torinói béketárgyalásokon át a bíborosi rangig vezető pályája a 14. század végi Magyar Királyság történetének több fontos eseményéhez kapcsolódik.
(Kiemelt kép: Alsáni Bálint sirkövének másolata Szászváron fotózta: Erki Ádám)
